Június végére 1,48 milliárd euróval 46,25 milliárd euróra estek Magyarország nemzetközi tartalékai, amely bár elmarad a május végi történelmi csúcstól, de még így is magas szintnek számít – közölte pénteken a Magyar Nemzeti Bank. A tartalékesés összefügghet a reptérvásárlással is, amelynek pénzügyi zárása júniusban történt meg.
Két főbb ok miatt példátlan összegben, csaknem 5,2 milliárd euróval új történelmi csúcsra, 46,57 milliárd euróra ugrottak decemberről január végére Magyarország nemzetközi tartalékai – közölte hétfőn reggel a Magyar Nemzeti Bank.
Novemberben új történelmi csúcsra, 40,9 milliárd euróra emelkedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemzetközi tartalékainak összege – közölte a jegybank csütörtök reggel. Az előző hónaphoz képest egy 500 millió dolláros zárkörű kibocsátás emelte meg a tartalékot, mely már októberben is sosem látott csúcson volt.
A török központi bank nettó nemzetközi tartalékai több mint 6 milliárd dollárral, mintegy 24 milliárd dollárra emelkedtek - írja a Reuters. Ezt a növekedést annak jeleként tekintik, hogy a hatóságok hajlandóak lazítani a líra ellenőrzésén, amely Tayyip Erdogan elnök újraválasztása óta 28%-ot zuhant..
Július végére 94 millió euróval 39,964 milliárd euróra emelkedtek Magyarország nemzetközi tartalékai az előzetes adatok szerint, azaz hajszálnyira megközelítették az eddigi történelmi csúcsot, ami idén január végén az akkori devizakötvény-kibocsátások nyomán 40,26 milliárd eurónál alakult ki. Van egy érdekes új tendencia is a nemzetközi tartalékok összetevői között, amelynek hátteréről megkérdeztük az MNB Sajtóosztályát is.
Javult az MNB tartalékmegfelelési mutatója a tavalyi negyedik negyedévben elsősorban az energiaárak zuhanása miatt – derül ki a jegybank most megjelent fizetési mérleg jelentéséből. Azt azonban most sem árulta el az MNB, mennyi devizát kellett a tartalékból felhasználnia az energiaszámla kiegyenlítéséhez.
Miközben a jegybanki tartalékból kaptak devizaforrást a nagy magyarországi energiaimportőrök a tavalyi negyedik negyedévben, aközben csaknem új történelmi csúcsra emelkedtek a jegybank nemzetközi tartalékai az év végére – közölte pénteken a Magyar Nemzeti Bank. Az első ránézésre meglepő fejlemény mögött főként a rendületlenül beáramló EU-s pénzek, illetve a novemberi devizakötvény-kibocsátások húzódhatnak meg, de egyéb devizaműveleteknek is lehetett benne szerepük.
A szeptemberi félmilliárd eurós japán jenben történt kötvénykibocsátás és egyéb okok miatt összességében 2,15 milliárd euróval 32,212 milliárd euróra ugrottak szeptember végére Magyarország nemzetközi tartalékai, ami öt éve a legmagasabb szintet jelenti – közölte szerdán a Magyar Nemzeti Bank.
A címben feltett erősen provokatív kérdésre a rövid válasz természetesen az, hogy nem, a bővebb szakmai válasz pedig az, hogy csak azért nem, mert egészen más gazdaságpolitikai döntéssorozatot kellett volna végrehajtania az országnak az elmúlt 15 évben EU-pénzek nélkül. A sok-sok állami és magánberuházás mellett például nem lett volna elég pénz a devizahitelek forintosítására sem, hiszen utóbbi lépéssel a jegybanki tartalékok már negatív tartományba buktak volna és könnyen lehet, hogy az "IMF" kiebrudalása sem (2010-ben) történt volna meg. A teljesség igénye nélkül most csak néhány ábrát villantunk fel, ami azt érzékelteti: mennyi mindent köszönhet az ország az elmúlt években az EU-pénzek beözönlésének.
Tavaly közel hatmilliárd euróval csökkent Magyarország arany- és devizatartaléka, így az év végén 24,3 milliárd eurót tett ki. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent éves jelentéséből az is kiderült, hogy ennek legnagyobb része, 18,6 milliárd euró deviza értékpapírokban, jórészt kötvényekben volt az év végén, a fennmaradó rész pedig devizabetétben volt elhelyezve. A jegybank szokás szerint tartalékkezelési stratégiájáról is beszámolt, melyből kiderül, milyen alapelvek mentén vigyáznak az ország tartalékaira.
A régiós országok közül csak a cseh jegybanknak volt olyan alacsony a saját devizatartalékán belül az aranytartaléka, mint a Magyar Nemzeti Banknak és ez a 0,4%-os arány világviszonylatban is az egyik legalacsonyabb volt.
A Magyar Nemzeti Bank "nem adta el az aranytartalékot", hanem a derivatív ügyleten keresztüli befektetés miatt egy másik soron bukkant fel a friss jegybankmérlegben az aranytartalék - derült ki az MNB sajtóosztályának a Portfolio kérdésére küldött válaszából. A téma előzménye:
A november végi 110 millió euróról (34 milliárd forint) nullára esett december végére a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékain belül a monetáris aranytartalékok szintje. Ilyenre az 1998 óta elérhető idősor szerint nem volt még példa, azaz az összes aranytartalékát eladta az MNB. A piaci árfolyamok alapján ez nem volt túl jó időzítésű, mivel 10 havi mélyponton 1150 dollár körül járt az árfolyam.
Frissítés: írásunkra reagált a jegybank. Az MNB elmondta, hogy nem eladta, hanem egy swap-ügyletbe vonta be az aranytartalékot.
Októberben 1,34 milliárd euróval kereken 25 milliárd euróra ugrottak a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékai, ami kizárólag a devizatartalékok emelkedésével függött össze - derült ki a ma közzétett előzetes adatokból. Bár a tartalékok változásának pontos okait nem ismerjük, de az elmúlt hetek híráramlása alapján azt feltételezzük, hogy jelentős részben az uniós támogatások brüsszeli megérkezése ugrasztotta meg a devizatartalékainkat.
A májusi közel 1 milliárd euró után júniusban további 678 millió euróval 24,785 milliárd euróra apadtak Magyarország nemzetközi tartalékai, ami kizárólag az egyéb követelések sor esésével függött össze - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett adatokból.
Az áprilisi 1,1 milliárd euró után májusban további közel 1 milliárd euróval estek Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte az előzetes adatot ma reggel az MNB. Ezzel a tartalékok szintje 25,5 milliárd euró alá bukott, ami 2009 februárja óta a legalacsonyabb. Májusban mindössze egy kis, 200 milliós frankkötvényt törlesztett az állam, így a közel 1 milliárdos tartalék-apadás döntő része más okokkal függ össze.
Szembe ment a magyar részvénypiac az európaiakkal.
Remélhetőleg nem a túl távoli jövőben tagok lesznek – mondják.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szerinte ha Ukrajna NATO-tag lenne, nem is lett volna háború.
Kijött a jegybank tegnapi ülésének jegyzőkönyve.
A költségcsökkentésekből a menedzsment is kiveszi a részét.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
